Kedves Clubtársunk!
Kedves Pártolónk!
Legutóbb márciusban, ismét ebédidőben találkoztunk.
Megbeszéltük egészségügyi gondjainkat, beláttuk hogy szervezeteink több ponton javításra szorulnak. Ezek révén viszont van kellő áttekintésünk a saját, és a magyar egészségügy lehetőségeiről is.
Aztán kikértük az étlapot.
Egyébként a Nagy Hetek hetei vannak. A múlt héten a húsvéti Nagyhét, most pedig a Politika Nagy Hete.
Clubunk persze jó ízléssel távol tartja magát a napi politikától, de nem nagyon lehet kitérni a mindenfelől áradó média szirénhangoktól. Megértjük, vannak akiknek ez a kampány időszak a fő kereseti időszakuk. Nem annyira a profi politikusokra gondolunk, hanem pl. a zászlótextil készítőkre, a kihangosító szakértőkre, a mikrofon-kölcsönzőkre, a bármikor bárhol előnyösen felállítható szónoki emelvény konstruktőrökre, a plakátragasztókra, a plakátportré fotósokra stb.
(Erről jut eszünkbe egy Karinthy bonmot: „ Mondja Mester, maga szerint milyen ennek X.Y.-nak az arca ? Hát – nem szép – de azért érdekes. Érdekes – hogy – ez is egy arc.”)
A magunk clubszempontja alapján, olyan típusú rendszerben vagyunk érdekeltek, ahol a clubalapítás és clubélet, zavartalan.
Ezért clubtörténelemben gondolkozunk.
Mint tudjuk, az idén 70 éves Ambassador Club, 1956-ban, Svájcból, Bern városából indult. A svájci egyesületi jogok, az Ő 1847-es Alkotmányukra vezethetők vissza, ami szerint a polgárok egyesület-alakítási joga alkotmányuk alapján biztosított.
A helvéciai hatóságok csak azt kísérik figyelemmel, hogy ezek a polgári jogok nehogy az államérdekek ellen forduljanak.
Nálunk a reformkorban vetődött fel először az egyesülési jog problametikája. Komoly gondolkodóink – Eötvös József, Szalay László, Lukács Móricz – foglalkoztak az egyesülési joggal, mint kívánatos joggal.
Aztán érdekes módon – nem tudni milyen tanácsadóknak köszönhetően – Ferenc József, mint egyben Császár és Király, beszélt egy egyesületi törvény kívánatosságáról. Mégpedig trónbeszédben, a Kiegyezés utáni első magyar országgyűlésen. (1867)
Az is érdekes, hogy egy ilyen törvény, Ausztriában, még ebben az évben meg is született. És további érdekességnek lehet tekinteni , hogy a magyar országgyűlés ezt, nem sietett átvenni..
De ilyen egyesülési jogi kísérletnek tekinthető a Széchenyi féle Nemzeti Casino is. A meglehetősen anglomán Széchenyi gróf clubot szeretett volna, de még ott kísértett a politikai emlékekben a Jakobinus Club. Ami, mint tudjuk, jóval túlmutatott a békés, kedélyes clubéleten… (A Casino alapításhoz is királyi engedély kellett)
Persze a Kiegyezés után megindultak az egyesülési jog, törvénybe iktatását célzó kísérletei. Ezek meglepően nehézkesen haladtak.
Belezavartak ebbe pl: az ipartársulatok megjelenései (a céhrendszer eltörlése – 1872 – után, ugyanis megjelennek az ipartársulatok.
Aztán 1875-ben megjelenik egy belügyminisztériumi körrendelet, amely már így fogalmaz : „ Az egyesülési jog egyike az állampolgárok legbecsesebb jogának…„ (a Belügyminiszter: Tisza Kálmán)
Törvény később sem született, de az egyesület, társulás, club alapítás rendkívül egyszerű lett . (Ha a BM a benyújtott alapszabály ellen 15-30 napon belül nem emelt kifogást, működhetett a társaság, club, egyesület.)
A II. Világháború után, a kontinentális Európa minta – Alkotmányának az NSZK 1949-es Alaptörvényét tekintették. (Itt sem az Alkotmány, hanem az Alaptörvény a szóhasználat! Grundgesetz!)
Ez kimondja , hogy minden németnek joga van egyesületeket, társaságokat alapítani.
A nemzetközi jogban az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában (1948) szerepel először az egyesülési jog. Mégpedig olyan megfogalmazásban, hogy „minden személynek joga van„ békés céllal, élni az egyesülési joggal. (Ugyanakkor az egyesületbe való belépésre kötelezést – megtiltja.)
Az un: Helsinki Szerződés (Európai Biztonsági és Együttműködési Szerződés, 1975) kiemelte az emberi- és alapvető szabadságjogok, biztosítását. (Az egyesülési szabadságot külön nem említi. De mint átéltük, ez a szerződés lassan, jelentős politikai erjedéseket indított el.)
Az Európai Unió (1992) szinte magától értetődőnek tartja, hogy a belépni kívánó tagállamok, biztosítják az általános állampolgári jogokat. A tagállamok állampolgárai egyben európai polgárok is, akiknek jogaira már az EU is figyel.
(Időnként visszatévednek bizonyos kérdések, hogy mi is tulajdonképpen a jogállam? Ezen politikusok és jogászok el-el vitatkozgatnak. Pedig ezt, egy első éves joghallgató még elég jól tudja…)
A fenti fennkölt gondolatok szellemében, örömmel hirdetjük, hogy e havi rendes clubtalálkozásunk időpontja:
2026. április 16. (Clubcsütörtök)
Helyszín: Budapest, Óbuda – Rozmaring Vendéglő
Javasolt kezdet: 13:00 óra!
Ami még eszünkbe jut , megbeszéljük majd a clubban !
Kelt, Óbudán, 2026. április avagy Szent György havának 11.napján
Ambassador üdvözlettel
S. J.
clubkrónikás
